Helyi termékek, egészséges táplálkozá

Az ember egy mindenevő faj. A mindenevőkre általánosan igaz, hogy gyakorlatilag mindent képesek elfogyasztani, amit a természet nyújtani tud nekik, és ténylegesen szükségük is van a változatos táplálékbevitelre ahhoz, hogy egészségesek legyenek.

Mit együnk, mennyit ebből vagy abból, milyen sorrendben fogyasszuk el ezt – mindezekre a történelem során kialakultak a nemzedékről nemzedékre öröklődő, ellentmondásoktól mentes válaszok. Az elmúlt évtizedekben azonban sok dolog megváltozott. A hagyomány szerepét az étrend kialakitásában fokozatosan átvették a tudósok és reklámszakemberek, vagy a kettő egészségtelen kombinációja. Gondoljunk csak bele: a legtöbb ember már nem ugyanazt eszi, amit az anyja evett, sőt azt sem, amivel anyja gyermekként etette.

Együnk hagyományosan ! A hagyományos étrend melleti érvek.

A modern ételek korszaka és a nutricionizmus elterjedése előtt az emberek a nemzeti, népi vagy helyi szokások alapján döntöttekék el, hogy mit egyenek. Nem mellékesen erről a táplálkozásról korábban többszörösen bebizonyosodott, hogy jó, hiszen a korábbi generációk egészségben éltek.

A nyugati étrend újdonsága, és csillogása, az évente megjelenő 17 ezer új élelmiszertermék legyűrte a hagyományt, és oda juttatott minket, ahol most vagyunk: a tudományra, a sajtóra, a kormányzatra és a reklámokra támaszkodunk annak eldöntésében, hogy mit együnk. Ez nem természetes.

A változatos étrendről!

Általános és örök érvényű tanács a kiegyensúlyozott étrend, a változatos étkezés. A húsban gazdag étrend hibája talán nem a hús, hanem azok a zöldségek, amelyek a hús miatt leszorulnak a tányérról. Tehát vigyázzunk az arányokra, figyeljünk oda a mennyiségekre és bízzunk a természetben. Egy tálálkozáskutató szavaival élve „ a sárgarépa fogyasztásánál az a nagyszerű dolog, hogy nem kell foglalkozzunk a sárgarépa komplexitásával ahhoz, hogy jótéteményeiben részesüljünk.” Kerüljük azt a, mennyiségről alkotott tévhitet, miszerint ha valami egészséges, akkor annál egészségesebbek leszünk ha minnél többet fogyasztunk belőle. Ez ugyancsak a nutricionizmus tudományához kapcsolódó tévhit, ne dőljünk be neki, válasszunk inkább az életmódunkhoz igazított, a hagyományainknak megfelelő, változatos étrendet!

Az egyén tápanyag- és energiaszükségletét életkora, testi felépítése, fizikai aktivitása határozza meg. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a bevitel és felhasználás egyensúlyban van, a tápanyagok egymás közötti aránya megfelel az élettani követelményeknek. A látszólag kielégítő, sőt bőséges energiabevitel mellett is előfordulhat hiányos táplálkozás. A nem kellően változatos, az egyes élelmiszercsoportokat (pl. tejet és tejterméket) mellőző étrend magában hordozza elsősorban az ásványi anyagok és a vitaminok hiányának lehetőségét. Ezt nevezik minőségi éhezésnek.

A tej az emberi szervezet számára szükséges tápanyagok széles tartományát tartalmazza megfelelő összetételben és könnyen emészthető formában, viszonylag kis energiatartalom mellett. Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket. 500 ml tej 310 kcal-s energiatartalmával a felnőttek napi energiaszükségletének 12-15 százalékát, a napi fehérjeszükségletnek 20-25 százalékát, a napi javasolt állati eredetű fehérjeszükségletnek 40-45 százalékát fedezi. Kedvező kalciumtartalmát tekintve a tej az egyik legjobb kalciumforrás. 500 ml tej a napi kalciumszükséglet 75 százalékát fedezi.

Egyeszerübben megközelítve, azért szükséges napi szinten tejet vagy tejtermékeket fogyasztanunk, mert a hagyományos és változatos étrendünkhöz hozzátartozik!

Vásárlásaink során részesítsük előnybe a helyi termelők boltjait, a helyi termékeket! A helyi vásárlásának legfontosabb előnye a helyi termék eredetének az ismerete. Minnél kevésbé feldolgozott egy élelmiszer, minnél inkább a forráshoz közelebb vásárolhatjuk meg, termelőtől, piacról vagy a feldolgozó bemutatóüzletéből, annál beazonosíthatóbb a termék eredete, összetétele és minősége! 

A helyi jelleg, csakúgy mint a környezetbarát jellemző megítélése, egy tudatos feladat, plusz megerőltetést jelent a vásárlás során, ezt a magatartásunkat sokszor csak nagy nehézségek árán tudjuk gyakorolni. A figyelmes vásárlás előkészítése, a megfelelő segédeszközök használata mint a vásárlási lista, bizonyos termékek eredetének és összetételének előzetes tanulmányozása, vagy a megfelelő beszerzési forrás megválasztása mind szükségesek a tudatos vásárlói magatartás gyakorolhatósága szempontjából. Épp ezért keressük a helyi termékeket előnyben részesítő boltokat, az egészséges termékek direkt forrásait!

Helyi termékek, saját boltból!

A Lactis, bethlenfalvi tejgyár, a cég székhelyén (bethlenfalvi u. 31 sz.) megnyitott bemutatóüzletével, természetes és friss termékeivel igyekszik közvetlen módon ellátni vásárlóit olyan tejtermékekkel, melyek szerves részet alkothatják az egészséges táplálkozásnak!

Romániai Tejipar - kiindúlópont: 2015, április

Románia tejtermelése a globális termelés 0,5 százaléka, az EU-28 termelésének mintegy 2,5 százaléka. A közel 3,9 millió tonna éves előállított tej döntő részét a gazdaságokban használták fel, csupán 23 százalékát dolgozta fel a tejipar. 

A tejhozam a magyarországi átlaghozam felét sem érte el. Az átlagos egyedszám gazdaságonként nőtt, az elmult években, de még mindig nem érte el a 4 egyedet (3,6). Románia tejtermelése a 2012-2013 kvótaévben 48 százalékkal maradt el a kvótától!

A megtermelt tej 37 százalékát a termelők maguk fogyasztották, 31 százalékot közvetlenül értékesítettek, 9 százalékot pedig a borjak etetésére használtak fel (a megmaradt 23 százalék került feldolgozásra a tejiparban).

A romániai tejfeldolgozásra a koncentráció viszonylag kis foka és alacsony kapacitáskihasználtság jellemző. A feldolgozók száma 2000 és 2012 között 38 százalékkal csökkent. A rendelkezésre álló feldolgozói kapacitás (2,67 millió liter) kihasználtsága 54 százalékos.

Romániában a tej és tejtermékek fogyasztásáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, mivel jelentős a nehezen mérhető saját fogyasztás mennyisége. Becslések szerint a fogyasztás kétszer-háromszor alacsonyabb az uniós átlagnál.

Romániában a tejfelvásárlási árak a legalacsonyabbak az EU-ban, és mintegy 10 százalékkal az ottani termelési költségek alatt vannak Az igen alacsony árszint fő oka a termelők szervezetlensége és alacsony érdekérvényesítési ereje. A feldolgozóipar a gyakran nem megfelelő minőségű, szétaprózott tejmennyiségek begyűjtése helyett előnyben részesíti a garantált minőségű, nagy volumenben behozható alapanyagot.

A romániai tejágazat legfőbb problémái a piaci szereplők kisfokú integráltsága, a termelők szervezetlensége, a piaci információk hiánya, és az erősen szétaprózott termelési struktúra. A kvótamegszüntetés tükrében az ágazat kilátásai kedvezőtlenek, és a jövőben a fejlett, koncentrált állományal rendelkező, hosszú ideje támogatott tagországokkal szembeni versenyhátrányok kiéleződése várható.

A feldolgozóipar előreláthatóan még több alapanyagot fog importálni, és a minőségi problémák miatt az 1-3 tehenet tartó gazdaságok növekvő számban hagynak fel a termeléssel. A csökkenő termelés az import tejtermékek mennyiségének növekedését vonja maga után.

Forrás: Agrárgazdaságkutató Intézet, 2014